Chapter 3.

Először nem gyötört lelkiismeret..de aztán,mikor már aludtam..volna,hirtelen rám tört egy furcsa érzés. Aludni sem tudtam tőle..! Nagyon idegesített,úgyhogy gondoltam,ha nézek valamit a tv-ben,majd elmúlik..de nem így lett. Egyre erősebb és erősebbé vált..míg végül már nem bírtam tovább..
Felöltöztem és leszaladtam a lépcsőn,egyenesen az ajtóig meneteltem,majd halkan kinyitottam az ajtót. Gondolkodás nélkül kimentem az utcára.. Fogalmam sem volt,hogy hová megyek..
- Hé kis lány ! Mit keresel itt ilyen későn ? Főleg egyedül ?-kérdezte egy hang.
Oda se figyeltem.. De aztán hirtelen elkapta valaki a karom.
- Eressz el !-kiáltottam. 
- Nem foglak..!-suttogta az alak. Én persze,közben rugdostam és ütlegeltem,de hiába. Egyre erősebben szorított.
- Segítség ! Eressz el,te bunkó !-kiáltoztam,de mind hiába.. 
A helyzetem egyre reménytelenebbé vált.. Már az erőm is teljesen elhagyott..
- Hé, a csaj velem van !-kiáltotta egy hang.  Erre a fogva tartóm,gyanakodó arccal sétálgatott a titokzatos alakhoz,aki az imént megszólította.
- Te ? Ugyan mit keresel itt ? Azt hittem a bárban vagy és iszogatsz ! Nem vagy olyan híres,mint ahogy azt hiszed !-cukkolta a fogva tartóm.
- Miért te igen ? Gratulálok,elkaptál egy szerencsétlen lányt,aki egyedül sétált az utcán..! Minden elismerésem ! Na de most már engedd el,ha jót akarsz magadnak !-mondta a srác,majd amikor közelebb lépett,egyre ismerősebb lett az arca...
A fogva tartóm nem szólt semmit,csak ellökött magától,majd az ismerős srác felé sétált. 
Sajnos nagyon hamar eltűntek a látom körömből és nem akartam közelebb menni..úgyhogy csendben vártam...
Vártam,egészen addig,amíg csend lett.. Közelebb mentem..nem kellett volna !
 Egy utca sarkán megpillantottam 2 alakot..: az egyik a falhoz simult,míg a másik az egyik kezével a felső fogta,a másikat pedig ökölbe szorította...
Még közelebb mentem,így már hangokat is hallottam..:
- Mire vársz még ? Tedd meg ! Na gyerünk ! De előbb..néz csak oda !-mutatott rám az egyik. 
- Hadd lássa ő is,milyen vagy valójában..nem vagy te akkora hős !-tette hozzá. Erre a másik alak felemelte az öklét,majd gondolkodás nélkül,úgy tűnt megüti ellenfelét...de csak úy tűnt,mert végül a ház falába ütött bele,akkorát,hogy még én is elég hangosan hallottam..Beleborzongtam..
Az egyik srác el akart menekülni..ekkor láttam,hogy igen erősen sántít... Kicsit megrémültem..Hát még amikor megláttam,hogy a másik alak lassan felém sántikál.. Mikor közelebb ért,láttam,hogy egy csomó helyen vérzik.. Egyik kezével a vállát fogta.. 
El kezdtem hátrálni,de nem jutottam sokra.. Neki támasztottam a hátam egy ház falának..meg sem tudtam mozdulni.. Lassan ideért az alak is. Ahogy közeledett,egyre gyorsabban vert a szívem. Mikor ideért,a fölöttem lévő utcai lámpa halovány fényénél,végre megláthattam az arcát..ledöbbentem..
- Harry..?-suttogtam. Erre ő a bal kezét végig simította az arcomon. Ez a keze is véres volt,főleg ott,ahol nagyon okosan belevert a házfalba.. Ezután természetesen megpróbált megcsókolni,de nekem elég volt az,az egy is ! Úgyhogy a mellkasára tettem a kezem és megpróbáltam eltolni magamtól..Hiába verekedett,éreztem,hogy még így is erősebb nálam..
Gondoltam rá,hogy megszököm, de Harry megelőzött.: a karjaival elállta az utat,ez által én a falhoz szorultam..
Mary jó modorra tanított,úgyhogy egyenesen Harry zavaros zöld szemeibe néztem,majd annyit mondtam.:
- Köszönöm..
Harry bólintott,majd hirtelen felszisszent és a vállához kapott. Elég rendesen vérzett.. Letépett a felsőjéből egy darabot,majd megpróbálta a vérző sebhez tenni..sikertelenül..elvettem tőle,majd a sebre helyeztem a ruhadarabot. 
- Szz áá..-szisszent fel ismét. Ezután óvatosabban igazgattam a ruhadarabot. Már nem szólt semmit csak mélyen a szemeimbe nézett..
- Maradj itt és segíts..-suttogta rekedtes hangon. Fogalmam sincs miért,de rábólintottam...
Harry a vállamra tette a kezét,így sántikáltunk el a kocsijáig.. Beszálltam mellé. Hamarosan elindultunk.. 
Csak az utat bámultam. Szótlanok voltunk,mindketten.. Így az út Harry lakásáig nagyon hosszúnak tűnt..már arra is gondoltam,hogy én egyáltalán normális vagyok ?! Végül arra jutottam,hogy nem...de szerintem ez egyértelmű...
Megérkeztünk. Az autó megállt. Én kipattantam a kocsiból és Harryhez siettem,aki legyintett,hogy egyedül is ki tud szállni.. Én csak bólintottam és hátrébb léptem. Elővette a kulcsait és hamarosan már a lakásban találtam magam.. Harry lassan a kanapé felé sántikált,majd óvatosan leült. Látszott rajta,hogy fáj neki,minden mozdulat.. Odarohantam hozzá. 
- Segítsek valamit ?-kérdeztem aggódó hangon. Erre Harry elmagyarázta,hogy hol találok rongyot,hol van a fürdőszoba meg hasonlók..
Nem sokára összeszedtem mindent és Harry felé indultam. Épp "jókor" mentem,mert pont akkor vette le a felsőjét,amikor megérkeztem.. Először kicsit elrettenve néztem rá,a sok tetoválása láttán,hisz nekem nincs és nem is szeretnék..egyelőre..
Harry a sebeit tisztogatta. Később segítettem neki én is. Amikor az arcához értem,láttam hogy a szemöldöke is szétnyílt,a szája is szétrepedt.. Ekkor elgondolkodtam,hogy vajon mi történhetett.. Beleborzongtam,ahogy elképzeltem,mi is történhetett valójában.. 
- Ez csíp..-jegyezte meg Harry kedvetlenül. Erre szívesen rávágtam volna,hogy :"- Kellett neked verekedned!" de aztán rájöttem,hogy ha ő nem lett volna ott,akkor ki tudja,mit csinált volna velem az,az alak..
Valahogy megint találkozott a tekintetünk,de most egy jó darabig csak néztük egymást..
- Köszönöm..-suttogtam. 
Harry a kezéivel közelebb húzott magához. Nem ellenkeztem.. Majd eltűrte az arcomba lógó hajtincseket.. Halványan elmosolyodtam.. Ő is..tudtam,hogy mi következik,de nem akartam elhinni..
- Ne menj el..maradj itt velem !-kérlelt Harry rekedtes,erőtlen hangon. Megsajnáltam..
- Nem maradhatok..-mondtam és már elindultam az felé,de Harry visszahúzott a kanapéra..és megcsókolt..

- Ne Harry..félre érted ! Én nem..-magyaráztam,de nem tudtam befejezni a mondatom..
Leszállt rólam és arrébb ült. Nem szóltunk egymáshoz..egy darabig...
- Már késő,hogy haza indulj..-jegyezte meg Harry. Majd a hátamra fordított. Fel akartam állni,de Harry fölém jött,így beszorultam...
Ki kellett találnom valamit.. Szerencsére elértem a távirányítót,úgyhogy bekapcsoltam a tv-t. Ez elvonta Harry figyelmét és én kiszabadultam..
- Ha már bekapcsoltad a tv-t nézünk egy filmet ?-kérdezte Harry. Megvonta a vállam,majd kényelembe helyeztem magam. Valami krimis sorozat vagy film ment,ami egy elmebeteg.mániákus bérgyilkosról szólt,aki szerint a gyilkolászástól jobb lesz az élet... Nem mintha annyira érdekelt volna a film/sorozat..és ahogy láttam Harry sem a tv-t nézte..hanem engem.. Én pedig próbáltam felfogni,ami eddig történt velem...
Már vége lett a sorozatnak/filmnek,mikor rápillantottam Harryre. Úgy tűnt alszik.. Óvatosan felálltam és elindultam felfedezni a lakást..: 
Először a konyhába értem..majd a fürdőbe végül pedig megtaláltam a hálószobát..nem mentem be csak a küszöbön álltam. Innen néztem a szobát,bár nagyon sötét volt és nem láttam semmit..azért a kíváncsiság meg volt..
- Hát te mit csinálsz ?-kérdezte váratlanul Harry. Nagyon megijesztett.. A mellkasomon a kezemmel fordultam meg.
- Csak nem megijedtél ?!-vigyorgott Harry. 
- Hamár megtaláltad a hálót,nem akarsz aludni esetleg ?-kérdezte.
- De..de igen az jó lenne,mert már majd elalszom..-válaszoltam,majd elindultam az ágy felé.
- Így akarsz aludni ?-kérdezte.
- Nem..-válaszoltam és beálltam a sarokban,azt remélve,hogy feltűnik Harrynek,hogy nem előtte szeretnék levetkőzni...pechemre nem tűnt fel neki.
- Öm..Harry..-mondtam,majd mutattam neki,hogy forduljon meg. Hallgatott rám..egy darabig,mert amint levettem a pulcsim,hirtelen mögöttem termett és derekamra tette a kezét..megpróbálta lehúzni rólam a felsőmet,de én rátapostam a lábára..nem mintha annyira fájt volna neki..inkább csak meglepődött.. 
- Gyere csak ide !-mondta. 
Kinyújtottam a nyelvem..nem  kellett volna..Harry felém közeledett,majd belökött az ágyba..és elkezdett a felsőmmel szórakozni..sikeresen letépte rólam..Ezután a farmerem gombját piszkálta,majd kigombolta és lehúzta a sliccem is..ekkor kicsit megijedtem,de szerencsére a gatyámat húzta le és nem a bugyimat...
- Elég..!-mondtam és sikeresen mellkason térdeltem.. Felnyögött,majd kissé letörve,de leszállt rólam és a falat kezdte el nézni..én meg betakaróztam...
Nem sokára úgy aludtam,mint akit fejbe vertek,de egyszer mégis kinyitottam a szemeim a biztonság kedvéért..