Chapter 4.

Reggel,mikor kinyitottam a szemeim,oldalra néztem..Harry nem volt mellettem. Felültem és körülnéztem.. Úgy tűnt egyedül vagyok.. Lassan kikeltem az ágyból,fűtött a kíváncsiság,hogy megtudjak mindent Harryről.. Sajnos csalódnom kellett,mert a szobájában alig voltak képek és azok is hülyeségnek bizonyultak..

Unalmamban már a házban bolyongtam,remélve,hogy találok,valami érdekeset..de nem így lett..feladtam és visszamentem a hálóba..
Nem sokára a bejárati ajtó kattanását hallottam. Felálltam és az ajtó felé rohantam.
- Szia..már fent is vagy..?-kérdezte Harry meglepődve.
- Igen..-válaszoltam bizonytalanul.
- Na se baj..tessék..ez a..a tiéd..!-nyújtott át egy papírt,ami valójába egy meghívó volt..
- Hú..köszi..,de nekem már mennem kéne..!-mondtam.
- Ne..maradj még..itt velem !-mondta,de én elindultam az ajtó felé.. Elkapta a kezem. 
- Eressz el..haza kell mennem !-húztam ki a kezem a kezéből..
- Haza vigyelek ?
- Igen,légyszi..-válaszoltam. Erre Harry egyre közelebb jött..én meg persze egyre csak hátráltam..míg végül elértem az ajtót..
- Ne gyere közelebb !-figyelmeztettem.
- Próbálj meg ellen állni..-vigyorgott. Kinyújtottam a kezeim,melyek hamarosan,már a mellkasához értek. Lehajtotta a fejét..egy darabig nézte a kezeim,majd egyszerűen lehúzta a kezeim és összekulcsolta őket,a sajátjával. Nem ellenkeztem,mert teljesen megbénított a gyönyörű szemeivel..
- Ne csináld ezt..!-mondtam.
- Mit ?-kérdezte.
- Ezt..ahogy rám nézel ! Biztos vagyok benne,hogy mindig ezt csinálod ! Így csábítod el a lányokat,akik simán bedőlnek neked,majd keservesen csalódnak benned..!-magyaráztam. 
- Úgy érted..így ?-nézett rám. 
- Igen pont így..de nekem mennem kéne...! Figyelj Harry szerintem te nem engem keresel..nem egy balek vagyok,akinek bájologsz,majd összetörd a szívét..még csak most érkeztem..és még annyi minden van...jaaj ne nézz már rám így ! Kérlek menj el és felejtsd...sőt felejts el engem is ! Nem ismerlek és te sem ismersz engem !-mondtam. Fájdalmasan néztem Harryre,majd lassan becsuktam az ajtót..
Megfordultam és az ajtóhoz támaszkodtam.. Egy apró könnycsepp gördült végig az arcomon..
Amit hamar letöröltem. Utána apát kerestem,de csak egy levelet találtam.. Röviden annyi állt benne,hogy menjek el kaját venni magamnak.. 
Le sem vetkőztem,hanem felrohantam a szobámba,ahol apa állítólag hagyott pénzt.. Majd kirohantam az utcára..
Kezdődhetett a kaja vadászat.. Szerencsére hamar találtam egy boltot..de nem szívesen vásároltam tőlük,úgyhogy kajafutárral megoldottam a dolgot és még volt egy csomó időm és pénzem is maradt.. Egy percig sem gondolkoztam,hogy mit csináljak a maradék pénzzel,főleg amikor megpillantottam az út túloldalán egy klassz ruha és cipő boltot ! Elhatároztam,hogy benézek és ha szerencsém van még veszek is magamnak valamit ! 
- Ni csak, kit látnak szemeim ?!-hallatszott mögülem. Először nem foglalkoztam vele..
- Hát nem ismersz meg ? Na és Harry hol van ? Csak tán nem..egyedül vagy ?-kérdezte ugyan az a hang.. Megfordultam és az a srác állt most már előttem,aki tegnap elkapott.. Az arca csupa seb volt,a karja pedig be volt kötözve. Félelmetesen nézett ki.. Nem sokáig ácsorogtam ott..elszaladtam..volna,de bekerítettek..5-en voltak én meg csak egyedül..Esélytelen helyzetben voltam és most nem volt itt Harry,hogy megvédjen..
Lefogták a karjaim,majd egy szűk utcába ráncigáltak..
- Most végre bosszút állhatok a tegnapiért ! Nem leszek kíméletes ! Azt fogod kapni,amit megérdemelsz !-mondta. 
Nem ellenkeztem..felesleges..! Hamarosan a falhoz löktek,majd arcon vágtam..azt hittem betörik az arcom.. Ezután ököllel püföltek mindannyian,ahol értek, ott ütöttek..egészen addig,amíg a földre nem rogytam..
- Na jól van elég lesz..!-mondta az egyik.
- Nem még nem !-mondta egy másik és bordán rúgott.. Beszálltak a többiek a rugdosásba.. 
- Most már tényleg leállhatnánk..már épp eleget kapott !-mondta ismét az egyik.
- Rendben..csak még egyet..a drága..gyönyörű..arcára !-mondta a másik és egy helyett hármat rúgott..mindegyik szó után egyet..(drága,gyönyörű,arcára). Majd elmentek ezzel a vég szóval.:
- Holnapra úgy is meghal..!
Ettől a mondattól nagyon megrémültem.. Nem volt elég erőm ahhoz,hogy segítségért kiáltsak.. sőt megmoccanni sem tudtam..Fájt minden lélegzetvétel,minden mozdulat,minden szívdobbanás,minden szem rebbenés..
Azt hittem ennyi volt..meghalok..Meghalok mielőtt éltem volna. Már minden reményem elveszett.. Csak feküdtem a saját vértócsámban,a hideg,esős időben.. Senki sem látott,hallott.. Végleg elengedtem magam.. Csak az eget bámultam... 
Hirtelen sikítást hallottam,majd lépteket..
- Úristen !-hallatszott. Próbáltam pislogni,ezzel tudva a fölöttem álló lánnyal,hogy élek még..
- Veled meg mi történt ? Segíthetek ?-kérdezte elszörnyülködve. Nem tudtam neki válaszolni,annyira fájt mindenem..
- Felsegítselek ? Hívjak esetleg egy mentőt ?-kérdezgetett. Nagy nehezen bólintottam.. Lehajolt hozzám és felpróbált ültetni..
- Áááháhááááá!!-kiáltottam..még a könnyem is kicsordult. 
- Jaaj bocsánat nem tudtam,hogy ennyire fáj..! Úristen,te egy lány vagy..! Sajnálom,annyira összeroncsolódott az arcod,hogy nem láttam..! Mi a neved ? Én Lisa vagyok..!-mondta a lány,majd felsegített. Ez még jobban fájt,mint a felülés..Hát mikor elkezdtünk sétálni.. Nem tudtam hova megyünk..sőt gyakorlatilag,csak Lisa ment,mert én a vállára nehezedtem.. Épp egy szórakozóhely előtt készültünk elmenni,amikor hirtelen Lisa megtorpant..
- Szerintem nem erre kéne mennünk..-jegyezte meg. Indultunk is volna,ha nem pillantok meg valakit...valakit,aki miatt részben most itt vagyok..
- Ha..Harry..-mutattam a srác felé. Erre Lisa intett Harrynek,hogy jöjjön ide. Egy hatalmas sármos mosollyal az arcán közeledett,ám hamar lehervadt az a vigyor a képéről,amikor meglátott..
- Sophia ?-kérdezte döbbenten. 
- Hol találtad ?-kérdezte Harry.
- Innen nem messze. Abban a sikátorban..a földön feküdt..nagyon rossz állapotban van !-válaszolta Lisa. 
- Köszi a segítséget,innen átveszem..!-mondta Harry és a karjaiba vett. Felordítottam,mert rettentően fájt mindenem.
- Már nem vagyunk olyan messze ! Tarts ki !-mondta Harry. 
  
                                           ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
     
Amikor végre megérkeztünk, Harry még babrált kicsit a kulcsokkal,de utána felmentünk. Mindenki bámult minket,mint ha nem is emberek lennénk.. Szörnyű érzés volt..pedig csak...én..megsérültem...nem is kicsit..!
Mikor bementünk a lakásába,óvatosan lerakott engem a kanapéra. Ahogy lerakott,én úgy maradtam..
- Ki tette ezt ? Mond meg és én..-mondta mérgesen Harry.
Én csak megráztam a fejem..
- Gyere megpróbálom ellátni a sebeidet,úgy ahogy te is az enyémeket..-mondta.
Nem sokára vissza is jött. Leült mellém és egy darabig csak fájdalmasan nézett rám..
- A sebeid érdekesek..jól látszik,hogy harag vezérelte..de nem egyedül volt,igaz ?.kérdezte.
Megráztam a fejem.
- Ez jól látszik abból,hogy mindenki másképp üt vagy rúg,legyen az boxoló,utcai suhanc vagy bárki..! Elég rendesen adtak neked,amiért megkapják majd a magukét..az biztos..csak jöjjön el a megfelelő alkalom.. De már megint mégis mit kerestél egyedül kint az utcán ? Miért mentél arra ?-kérdezte.
- Én csak..csak ebédet rendeltem magamnak...az..aztán be akartam menni egy ruha- és cipőboltba..-mondtam halk,rekedtes hangon..
Nem sokára Harry megtisztította a látható sebeim..de a java még hátra volt..
- Ahhoz,hogy ellássam az összes sebedet..le kell vetkőznöd..!-vigyorgott. 
- Nem tudok ellenállni..csak tessék..-mondtam. Harry arca felvirult és lassan lehúzta rólam először a felsőmet,majd a nadrágomat.. 
- Úristen..itt megrugdostak..hogy tehettek ilyet egy lánnyal ?!
- Ááá-kiáltottam,amikor a bordáimhoz ért..nagyon fájtak..
- Elég csúnya..remélem nem tört el...-mondta Harry,majd rám terített egy pokrócot,hogy ne fázzam. 
- Azt hiszem ennyi..meglátjuk,mit hoz a holnap..! Megyek is,hagylak téged pihenni.. Jó éjszakát !-mondta Harry,majd elment. 
Én pedig egy hosszú, borzalmas,álmatlan és reménytelen éjszaka elé néztem..

                                 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

- ÁÁÁÁ-sikítottam,majd csak úgy kapkodtam a levegőt..
- Sophia !-szaladt be hozzám Harry aggódóhangon. 
- Itt vagyok ! Sss ! Már minden rendben..sss!-nyugtatgatott. 
- Csa..csak egy rossz álom..volt,de olyan valóságos..!-mondtam megnyugodva.
- Nincs semmi baj én itt vagyok a másik szobában..próbálj meg visszaaludni..!-javasolta.
- Harry...
- Hmm?-fordult meg az ajtóból.
- Nem maradnál itt velem ?-kérdeztem.
- De..igen..-válaszolta,majd óvatosan odafeküdt mellém.

- Mindig..veled maradok...!-tette hozzá.
Lassan kezdtem elszenderülni,de kint szakadt az eső és villámlott..így nem tudtam aludni..

Harryre néztem, a keze az enyémen volt. Közelebb húzódtam hozzá..kíváncsi voltam mit szól hozzá..: óvatosan átkarolt és még közelebb húzott magához...